EP-vita: Brüsszel csírájában fojtaná el a magyar átláthatósági törekvéseket

A „jogállamiság folyamatos visszalépése” miatt fejezte ki aggodalmát május 20-án az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője, Tineke Strik, és jelezte, hogy 21-én brüsszeli plenáris ülésén sürgős vitát kezdeményez a magyar Magyarország új átláthatósági törvényjavaslatáról.

Az EP mai ülésén, Strik várakozásainak megfelelően össze is gyűlt az ehhez szükséges többség, ahogy azt előre sejteni lehetett, a LIBE-bizottság budapesti útján magukat képviseltető frakciók támogatták a holland zöldpárti EP-képviselő javaslatát.

A parlament igazságügyi bizottsága május 19-én vette tárgysorozatba az átláthatósági törvénytervezetet. A törvény elfogadása után a külföldről finanszírozott médiumok és civil szervezetek listára kerülhetnének, és bírsággal sújthatnák őket, ha külföldi beavatkozást feltételeznek velük kapcsolatban a magyar hatóságok. A magyar törvényhozás június 10-én dönthet a javaslatról. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a törvénytervezet tartalmát, mondván, hogy a jogi elemzésre akkor kerül sor, amikor a magyar parlament elfogadja a törvényt.

A Magyarországról szóló napirend-módosítás kapcsán Strik nyitotta meg az össztüzet:

– fogalmazott a zöldpárti képviselő, aki kérte, hogy az EP vegye napirendre a kérdést.

– érvelt a napirendre vétel ellen László András, a Fidesz EP-képviselője, hozzátéve:

A levezető elnök ezen a ponton megvonta a szót a magyar képviselőtől.

Terítéken a magyar kérdés

A Magyarországról szóló vita végül este hat órakor vette kezdetét.

– jelentette ki Európai Tanács soros elnöke, Adam Szłapka, aki közölte, hogy az Általános Ügyek Tanácsa jövő héten a 7-es cikkely-eljárás keretében tárgyalja majd a kérdést. Hozzátette: „ez fontos alkalom lesz arra, hogy konkrétan is eszmét tudjunk cserélni Magyarországgal.”

Michael McGrath, ír politikus, az EU igazságügyi biztosa is hitet tett a demokrácia fontossága mellett, és alapvető jognak nevezte a szólás- és a gyülekezési szabadságot.

Szerinte az állampolgároknak saját véleményüket kell kialakítaniuk, sokszínű információforrások segítségével, és a demokráciához hozzátartoznak a véleménykülönbségek.

– fogalmazott McGrath, hozzátéve: „az Európai Bizottság mindig is erősíteni akarta a civil társadalmak erejét, hogy őrei legyenek a kollektív demokráciának. Ha a cél a civilek gyengítése és megbélyegzése, azt elítéljük.”

Kiemelte, hogy az átláthatóság nagyon fontos egy demokráciában, de se ezzel, se az elszámoltathatósággal nem lehet visszaélni. „Nem fogunk habozni, és lépéseket teszünk azért, hogy érvényt szerezzünk az alapvető európai demokratikus jogoknak” – ígérte az igazságügyi biztos, aki a gyermekvédelmi törvényt is kritizált a felszólalásában.

Tarr Zoltán, a Tisza néppárti EP-képviselője leszögezte, hogy „szándékunk és akaratunk ellenére” kell ismét „az Orbán-rezsim sokadik, mélyen demokráciaellenes lépésével” foglalkoznia az EP-nek.

A politikus szerint a törvénytervezet a magyar kormány visszaéléseiről, hibáiról és a megélhetési válságról próbálja elterelni a figyelmet.

– jelentette ki a képviselő, aki a kritikus hangok elhallgattatása veszélyezteti a választások szabadságát és tisztaságát. Orbán Viktor szerinte félelem helyett ellenállásba ütközött.

– címezte a szavait az Európai Bizottságnak.

– ezt már Molnár Csaba, a DK politikusa jelentette ki.

Az S&D frakció tagja szintén a putyini cenzúratörvényhez hasonlította az átláthatósági tervezetet.

Szerinte a törvény alapján bárki ellen eljárás indulhat, aki „vitatja a Fidesz populista, szélsőjobboldali ideológiáját”. Úgy vélte, az a kérdés, tényleg létezik-e az Európai Unió, „ha be lehet tiltani a szabad sajtót, és bármit meg lehet tenni európai uniós állampolgárokkal szemben”?

– szögezte le Molnár Csaba.

A magyar kormány nem kér az európai USAID-ből

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője örömét fejezte ki, hogy „végre lehet vitatkozni az átláthatóságról” Brüsszelben, amit szerinte eddig nem nagyon engedtek.

– mutatott rá a kormánypárti képviselő, hozzátéve, hogy erre főleg választások idején kerül sor.

– hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba, aki hangsúlyozta, olyan szervezetek kapják a pénz, amelyek perelik a határaikat védő kormányokat, vagy az Európai Bizottság nevében lobbiznak a gazdák ellen.

– emelte ki a Fidesz képviselője, aki szerint a pénzekből csak baloldali és liberális, tényellenőröknek mondott cenzorok, médiumok és civil szervezetek kapnak pénzt, amik szerinte pár hétig sem tudnak működni ezek nélkül a források nélkül.

A bizottságot arra kérte:

Daniel Freund hozta a formáját

Daniel Freund zöldpárti képviselő szerint, „amit Trump tesz az Egyesült Államokban, az világszerte felbátorítja a diktátorokat, így Orbánt is”.

A hírhedten magyarellenes politikus szerint a kormány továbbra is támadja az igazságszolgáltatást, támadja a gyülekezési szabadságot és a civil társadalmat.

– tette föl a kérdést a képviselő, aki szerint ettől már nem állunk távol.

– fakadt ki Daniel Freund, hozzátéve:

Lebukással felérő beismerés

Daniel Freund-ot László András rántotta vissza a valóság talajára magasröptű szólamaiból, amikor a következő kérdést intézte hozzá:

A zöld politikus beismerte hogy

Elmondása szerint a magyarországi korrupció és „az ellopott pénz” volt a téma.

Jövő héten folytatódik Magyarország vesszőfutása

Michael McGrath zárszavában leszögezte, hogy szerinte a vita rámutatott, hogy Magyarországon komoly gondok vannak az alapvető demokratikus jogokkal.

Ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottság ismét tájékozódni fog a helyzetről, és figyelmesen nyomon követi majd a törvénytervezetet övező eseményeket.

– fogalmazott az uniós biztos, aki szerint a jogállamiság nem opcionális, hanem alapvető követelmény az unió minden tagállamában.

Fotó: AFP

***